[Verze 1]
Minden napom tegnap mert pontosan emlékszem
Mára titeket vetít ki az emlékszem
Szemtelenül jártatok, mikor le írtatok
Csipás szemeket nyítjátok, nagyokat poslogtok
Pislákoltok amíg betöltöm a szíveket
Ezüstöt és feketét látok amíg ti színeket
Testesítem a széleket, szelek szárnyán szélütés
Tüneteitek zagyva beszég és szédülés
Két ülés közé beesve matattok
Maradtok a múlté, a tegnap a ti napotok
Carpe tegnap volt ma carpe diem
Én önmagam vagyok, carpe DM
Ti másolatok mert mindig ugyan az
Mindig ugyan, az én mindig ez meg az
Nem kerültök feljebb az egyéniség listán
Viszont kapitány, Máté István
Én Máté?... Igen

[Refrén]
Tegnap tett azzá aki ma vagyok ma
Ma már más másra vágyom ma
Vágyak, várnap, elérem holnap
Minden ma holnap csak tegnap

Tegnap tett azzá aki ma vagyok ma
Ma már más másra vágyom ma
Vágyak, várnap, elérem holnap
Minden ma holnap csak tegnap
[Verze 2]
Néha betemet a hó, néha elvakít a nap
Néha önmagam miatt nem láthattalak
Egy alak, a múltban ragadva
Karomat ragadva rángattál szabadba
Szavadba vágtam mindig de hiába
Igazad volt, vissza estem a hibámba
Kiáltva kiállva mellettem mindenben
Mindebben rendet tettél helyettem
Fejemben foszló foltos fogalom
Fogakon csikorgó feledet fogadom
Forralom fordítóm nevelem a bosszút
Oda, hosszú busz út
Vezet, vezetsz, kitartasz végig
Tervemen guruló sötétségig
Ami földtől rugaszkodott ötleten áll
Földhöz ragadva földhöz ragadtál

[Refrén]
Tegnap tett azzá aki ma vagyok ma
Ma már más másra vágyom ma
Vágyak, várnap, elérem holnap
Minden ma holnap csak tegnap

Tegnap tett azzá aki ma vagyok ma
Ma már más másra vágyom ma
Vágyak, várnap, elérem holnap
Minden ma holnap csak tegnap