[1. Verse]
Fent vagyok mindig valamiért
Lehúzom magam valakiért
Van aki érti, van aki nem
Látszólag kedvem ebben lelem
Elemem töltöm, támad vita
Emeletről- István
Másban bízva teszel a sírba
Napokat számolva, leírva István

[2. Verse]
Lí-lí-líra az élet, kívülről nézem
Hogy lassan saját arcom sem érzem
Semmire sincs érkezésem
Lassan lassul le szívverésem
Ölnek a napok, hetek, hónapok
Játszom, hogy alszom, ébren vagyok
Ha álmodban valaki gagyog
Nyafog, vacog, mekeg, makog az én vagyok