Eltelik ezer év is tán Míg ideer a fény hozzám És ha felrobban az én szikrám Majd mindenki emlékszik rám

Csillag születik türelem Megvan a szikra, olaj kell azt tüzelem Ha kell tartani, tartok majd szünetet Visszajövök majd azt fényévekről üzenek Hogyha tehetünk inkább nézzünk előre Mielőtt szét tép a G-erő Maradj vissza, itt a tér a kozmoszom Mer 'attól ami vár MO-n a kosz

Végtelennek tűnő idő következik Jobb emberré vált ha magába temetkezik A fejlődés útján a külvilág nem létezik Eltűntem az éterbe, hogyha az еmberek kérdezik Dе közben lapulok A galaxis egy messzi zugában tanulok Ha jön az időm akkor, szétnyílik az óceán A lelkem Kintsugi, újra egybe lesz a porcelán

Eltelik ezer év is tán Míg ideér a fény hozzám és ha felrobban az én szikrám Majd mindenki emlékszik rám


Kitartás, rengeteg akarat erő Fontos az alázat, magam nem adhatom elő Egyszer bejön amit ezer éve hajszolok Hiába idegbe rak néha és csak csapkodok Nem egyszer kerültem már mélypontra Hallgattam bennem rejlő démonra De megvan a helyes út és most már irány felé Biztos vagyok benne, hogy majd ország világ hallja

Tudom, hogy nem ok nélkül várakoztam A fénytől a galaxis lángra lobban Hiszem, hogy megéri, hogy fáradoztam A barátaim várnak majd tárt karokkal Tudom, hogy nincs ok nélkül áldozat Még lehetek a legjobb változat Denevérek vagyunk, senki se támogat De mi valóra váltjuk az álmokat

Eltelik ezer év is tán Míg ideér a fény hozzám És ha felrobban az én szikrám Majd mindenki emlékszik rám