Egy hete már, hogy nem láttam a napot
Üres a ház és félelem ül a falakon
A szemem is ég és lefelé húz a sötétség
Nem látom a célt, minden ingerszegény

Egy hete már, hogy követ az árnyékom
Egy hete napról napra rosszabb az állapotom
Monoton a csönd, monoton lett bennem a szó
És nullával osztható

Lélekvesztő
Ez egy érzés, amitől már sosem szabadulsz
Lélekvesztő
Ez egy hely a testben, ahol minden elpusztul

160 óra, 43 perc
Valljuk be őszintén, hogy ma már meg sem ismersz
Nemigen látok, mert ködös minden képlet
De magamból ki kell irtanom minden rémképet

Egy hete már, hogy nincs más szándékom
Csak hogy megtaláljam, mi elől kell futnom
Monoton a csönd, monoton lett bennem a szó
És nullával osztható