[„POKOL” dalszöveg]

[1. verze: Héra Banabás]
Olyan könnyű lenne minden, ha egyszer csak nem lennék
Ha nyomtalanul, minden jelzés nélkül eltűnnék
És magam mögött hagynám ezt a sok szart, ami van
Mintha nem is lettem volna, vagy legalább nem olyan
És nem érezném mindig azt, hogy nem érzem, amit kéne
És nem beszélnénk meg mindig, hogy igyunk egyet végre
Mert már megbeszéltük ezerszer, hogy eljössz egyszer velem
És nem törném a fejem, hogy miért nem válaszolsz nеkem

[Refrén: Héra Banabás]
Mert hogyha létezik pokol, akkor én odajutok
És еz a pokol bennem van
Ettől soha, soha, soha, soha nem szabadulok
Én felejtenék mindent, de csak emlékezni tudok

[2. verze: Héra Banabás]
Legyen csak csend, mint egy zajszűrős füles
A buszban, ahol mindennel a régóta üres
Lelkemet próbálom újra félig tölteni
Ha itt lennél, most nem akarnék csak úgy eltűnni

[Refrén: Héra Banabás]
De pedig létezik pokol, bizony én odajutok
És ez a pokol bennem van
Ettől soha, soha, soha, soha nem szabadulok
Én felejtenék mindent, de csak emlékezni tudok
[Outro: Héra Banabás]
Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne minden
Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne minden
Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne minden
Olyan könnyű lenne minden, olyan könnyű lenne