["Egyszer Élünk" ft. Mario & Burai Krisztán dalszöveg]

[Refrén: Mario & Burai Krisztián]
Úgyis egyszer élünk, ma ne aludjunk
Olyan régen volt, hogy mi kimaradtunk
Talán amúgy pénteken, van az már két hete
Na mindegy testvér, hagy szóljon már
Mert számunkra ez az élet
Az sem izgat minket, ha elítéled
Így születnek a slágerek, amivel sztár leszek
Ez így volt mindig, bárhogy fáj neked

[Verze 1: Mario]
Minálunk nem számít, ha hétköznap van
Kimaradunk mert a kedvünk úgy tartja
Megadjuk a módját, így más nem bírja
Legyen ez a jelenet most lassítva
Hozzad báttya, karton számra
Mutassuk meg, hogy a rajok, hogy piáznak
Nem vagyunk, mi soha sokan, mindig csak hárman
Ismerik a nevünket az éjszakában
Mеrt az életben semmi sеm véletlen
Benne van a véremben
Hogy három nap hozom, de csak az igaz testvérekkel
De azért mértékkel, bontsunk egy pezsgőt fel
Testvér, tölts hát még egyet
[Refrén: Mario & Burai Krisztián]
Úgyis egyszer élünk, ma ne aludjunk
Olyan régen volt, hogy mi kimaradtunk
Talán amúgy pénteken, van az már két hete
Na mindegy testvér, hagy szóljon már
Mert számunkra ez az élet
Az sem izgat minket, ha elítéled
Így születnek a slágerek, amivel sztár leszek
Ez így volt mindig, bárhogy fáj neked

[Verze 2: Burai Krisztián]
Mehet a kimaradás tesóm, de ésszel
A pia lehet, hogy majd sebeket tép fel
Na de mit bánom én, a brigádból én
A zenénk az minden, csak nem vérszegény
Sajna minket mostanság elkerül a józanság
Oh-ay-oh, oh-ay-oh
De vigyázz tesvér, ha már kifordít
Úgy fáj már a lelked, hogy felordít
A stíled egy gyilkoshoz hasonlít
És kajakra diló, megbolondít
A segítség szimplán csak letompít
S a tükörkép, amit látsz betorzít
S a szomorú szemedből, testvérem
Pár könnycseppet kicsordít
[Refrén: Mario & Burai Krisztián]
Úgyis egyszer élünk, ma ne aludjunk
Olyan régen volt, hogy mi kimaradtunk
Talán amúgy pénteken, van az már két hete
Na mindegy testvér, hagy szóljon már
Mert számunkra ez az élet
Az sem izgat minket, ha elítéled
Így születnek a slágerek, amivel sztár leszek
Ez így volt mindig—

[Verze 3: G.w.M & Mario]
Velem együtt testvérem, most emeld meg a poharadat
Neked is kell, meséld el most, te nekem itt a bánatodat
Tudom mennyi fars ember állt mellettünk
Ennyi álvagány és ennyi romlott szép hercegnő
De nekem most ez kell pralám, úgy érzem kiszáradt a torkom
Megromlott a világ, nincsen őszinteség folyton
Velem itt a Mario, Burai hármas
Hát mutassuk meg, hogy a rajok, hogy piáznak
Az asszonyaink hallgassanak testvérem, ma iszunk
Fátylat dobunk mindenre, ma mulatnak a fiúk
Pengesd a gitárt, cigány, pengesd meg
Nyugtassuk a zenével a lelkünket
A vér nem válik vízzé, minket összeköt a múltunk
Csóróságban nőttünk fel, most nagyszínpadon nyomjuk
Vannak szeretteink, akik nem élhették ezt meg
Gyertek testvéreim, rájuk koccintsunk most egyet
Hátrahagyunk valamit, lehet, hogy neked semmit
A családunknak büszkesége lehet ebben rejlik
A szeretetünk nem lehet megvenni koszos pénzzel
Büszke vagyok rátok fiúk, ameddig csak élek
[Refrén: Mario & Burai Krisztián]
Úgyis egyszer élünk, ma ne aludjunk
Olyan régen volt, hogy mi kimaradtunk
Talán amúgy pénteken, van az már két hete
Na mindegy testvér, hagy szóljon már
Mert számunkra ez az élet
Az sem izgat minket, ha elítéled
Így születnek a slágerek, amivel sztár leszek
Ez így volt mindig, bárhogy fáj neked