[Első versszak]
Ülök és nézlek, ahogy lehajtott fejjel olvasol
Felébredek és nézlek, ahogy becsukott szemmel lélegzel
Ülök és nézlek
Mindent észreveszek, amit teszel vagy nem teszel
Te sokkal örgebb és bölcsebb vagy, és én

[Első kórus]
Várok az ajtónál, mintha csak egy gyerek lennék
A legjobb színeimet használom a portrédhoz
Különlges szarságokkal terítem meg az asztalt
És nézlek, ahogy tolerálod
Ha ez az egész csak a fejеmben létezik, mondd meg most
Mondd mеg, ha valahogy félreértettem
Tudom, hogy a szerelmemet ünnepelni kéne
De te tolerálod

[Második versszak]
A csatából hazatérő hősök üdvözletével fogadlak
A tapintatlanságodat jó tréfaként fogadom
Ülök és hallgatok, tányérokat tisztítok addig, amíg csillognak és ragyognak
Te sokkal örgebb és bölcsebb vagy, és én

[Első kórus]
Várok az ajtónál, mintha csak egy gyerek lennék
A legjobb színeimet használom a portrédhoz
Különlges szarságokkal terítem meg az asztalt
És nézlek, ahogy tolerálod
Ha ez az egész csak a fejemben létezik, mondd meg most
Mondd meg, ha valahogy félreértettem
Tudom, hogy a szerelmemet ünnepelni kéne
De te tolerálod
[Átvezetés]
Amíg te kint más világokat építettél, hol voltam én?
Hol van az a férfi, aki takarókat dobna a szögesdrótomra?
A templomommá tettelek, a freskómmá, az égboltommá
Most pedig lábjegyzetekért könyörgök az életed történetében
Szíveket rajzolva a szerző nevének helyére
Mindig túl sok helyet vagy időt igénylek
Azt feltételezed, hogy jól vagyok, de mitt tennél, ha én

[Második kórus]
Kitörnék és itt hagynám magunkat romokban
Megfogtam vona ezt a tőrt magamban és eltávolítottam volna
Összegyűjteném a terheid és aztán elveszíteném
Hidd el, meg tudnám tenni
Ha ez az egész csak a fejemben létezik, mondd meg most
Mondd meg, ha valahogy félreértettem
Tudom, hogy a szerelmemet ünnepelni kéne
De te tolerálod

[Kivezetés]
Ülök és nézlek