[Verze 1: Wonpil, Young K]
Most utálom magam
Utálom, ahogy érzek
Egy bizonyos pont után
Már semmit sem érzek többé, eh
Most utálom magam
Azt kívánom, bárcsak
Ne néznél rám úgy, ahogy
Azt akarom, hogy ez a szerelem véget érjen

[Elő-refrén: Wonpil, Young K]
Baby, olyan ragyogóan mondod
Hogy szeretsz engem
Azt akarom mondani, hogy én is téged
Nem, nem, nem
Amikor oly gyengéden tekintesz rám
Tudod, hogy vége van?
Bocsánat

[Refrén: Sungjin, Jae]
Mégis hogy mondhatnám el
Minden alkalommal, amikor együtt vagyunk
Te még mindig olyan boldog vagy
Mégis hogy mondhatnám el
Hogy a szívem már elhagyott téged
Nem tudom szavakba foglalni
Oh, hogy mondhatnám el
[Verze 2: Wonpil, Young K]
Most utálom magam
Utálom önmagam
Amikor nem veled vagyok
Olyan kényelmesnek érzem magam, еh
Most utálom magam
Azt kívánom, bárcsak meg tudnálak érteni
Kérlek, nе mosolyogj rám lehunyt szemekkel

[Elő-refrén: Wonpil, Young K]
Baby, olyan ragyogóan mondod
Hogy szeretsz engem
Azt akarom mondani, hogy én is téged
Nem, nem, nem
Amikor oly gyengéden tekintesz rám
Tudod, hogy vége van?
Bocsánat

[Refrén: Sungjin, Jae]
Mégis hogy mondhatnám el
Minden alkalommal, amikor együtt vagyunk
Te még mindig olyan boldog vagy
Mégis hogy mondhatnám el
Hogy a szívem már elhagyott téged
Nem tudom szavakba foglalni
Oh, hogy mondhatnám el
[Bridge: Young K, Wonpil]
(Többé már nem szeretlek téged)
Többé már nem
(Többé már nem szeretlek téged)
Annak ellenére, hogy szeretni akarlak, nem tudlak
(Többé már nem szeretlek téged)
A szívem már elhagyott téged
(Többé már nem szeretlek téged)
Nem tudlak téged többé szeretni

[Refrén: Sungjin, Jae]
Mégis hogy mondhatnám el
Minden alkalommal, amikor együtt vagyunk
Te még mindig olyan boldog vagy
Mégis hogy mondhatnám el
Hogy a szívem már elhagyott téged
Nem tudom szavakba foglalni
Oh, hogy mondhatnám el