Kárpátia
Valahol tőled távol
[Verse 1]
Nem látlak én téged soha, soha, sohasem
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem

Nevedet hiába mondom, könnyemet hiába ontom
A harcok mezején, valahol tőled távol
Ahol majd senki sem gyászol
Ott halok meg én

[Verse 2]
Nem lesz egy tenyérnyi jel sem puszta síromon
Elesett katonák teste lesz a vánkosom

Ahova le fognak tenni, síromra nem borul senki
Senki, aki él, tavasz sem fakaszt rám zöldet
Elhordja rólama földet
Messze majd a szél

[Verse 1]

[Hook] (x2)
Ahova le fognak tenni, síromra nem borul senki
Senki, aki él, tavasz sem fakaszt rám zöldet
Elhordja rólama földet
Messze majd a szél
[Outro]
A fáradt őszi szél
A fáradt őszi szél