Kárpátia
Egy gunyám, egy csizmám
Kedvemet nem szegi semmi a világon
Üveges táncomat három napig járom
Fejemet nem döntöm a búnak ölébe
Inkább adom magam lányok örömére
Egy gúnyám, egy csizmám, mégis gazdag vagyok
Mert bíz én magamnak, magam parancsolok
Hegyeken, völgyeken keresztül kószálok
Ott ahol megállok, szerencsét próbálok
Van nékem, ami kell, Isten úgy intézte
A szegény ember is az Ő teremtménye
Keresztről leköszön a megváltó Krisztus
Neki sincs semmije, szegény, mint egy koldus