Kárpátia
Testünk feszülő íj
Vékony a palló, keskeny az út
Izzad a jelen, véres a múlt
Gyűlnek a kövek, épül a sánc
Indul a haláltánc!
Bújik a gyáva a sorsa elől
Lendül a kar, lesújt az ököl
Lángol a föld, és megfagy az ég
Vesszen az ellenség!
Ha nem fog a kard, és fényben ragyogsz
Tudd, már az Úr mezején lovagolsz
Eljön a hajnal az éjjel után
S egy holló keringve száll
Áldom az Istent, hogy itt lehetek
Hogy egy lehetek közületek
Rövid az élet, hosszú a sír
A testünk feszülő íj