Jász kunsági gyerek vagyok, jász kunságban születem
Kiskoromtól nagykoromig benne felnevelődtem

Kilenc zsandár kísér engem a jász kunsági fő utcán
Még akkor is betekintek a kis angyalom ablakán

Éppen akkor, éppen akkor vetette be az ágyát
Rozmaringgal, rozmaringgal söpörte a szobáját

Még akkor is azt kiáltja betyár gyerek, gyere be
Adj egy csókot, egy utolsót Kacsintsál a szemembe

Nem mehetek kedves rózsám, mert be vagyok sorozva
A jászberényi nagy kaszárnya számomra van kinyitva

Fel szántatom, fel szántatom a jászberényi fő utcát
Vetek bele, vetek bele piros pünkösdi rózsát

Mert az a föld fekete föld piros rózsát teremne
Minden szőke barna kislány csak engemet szeretne