Kárpátia
Rend a lelke mindennek
Szegény embert még az ág is húzza
Inába szállt a bátorsága
Túl nagy fába vágta a fejszéjét
Itt már nem babra megy a játék

De rossz pénz nem vész el
A jó munkához idő kell
Lassú víz partot mos
Más kárán tanul az okos

Ami nem megy, nem kell erőltetni
De egyik fülén be, másikon ki
Eltalálta szarva közt a tőgyét
Pedig tudjuk: jobb a békesség

Kölcsön kenyér visszajár
Mindig kettőn áll a vásár
S ki mint vet, úgy arat
Késő bánat ebgondolat

Ebül szerzett vagyon ebül vész el
Tehát többet ésszel, mint erővel
Aki sokat markol, keveset fog
Nyugtával dicsérjed a napot

Sok lúd disznót győz
A szegény ember vízzel főz
Ami késik, nem múlik
Nem nőnek a fák az égig