Oly időket élünk hogy elég egy szikra
És az egész országot lángtenger borítja
Tűzzük ki a zászlót, hogy mindenki lássa:
Leszünk mi még újra Kossuth katonája!

Most kell odaállni, most, amíg még lehet
És átkozott, kiben már nincs hazaszeretet
Vállvetve egyként mind állunk csatasorba
Nem porlik tovább már, egybeforr a szikla

Szárnyaszegett árva madár
Szállj, szállj magasra, szállj!
Bilincsbe többé senki se zár