Kárpátia
Már nem ember, még nem állat
Már nem ember, még nem állat
Ösztön hajtja, és a vágyak
Nincsen múltja, nincs jövője
Nem az Isten teremtménye

Már nem ember, még nem állat
Akárkinek nekitámad
Harap jobbra, harap balra
Saját magát is megmarja

Nem ismer Istent, sem embert
A soha meg nem keresztelt
Üvölt ahogy kifér a torkán
Szemében mindenki bárány

Nem ismer Istent, sem embert
A soha meg nem keresztelt
Üvölt ahogy kifér a torkán
Szemében mindenki bárány

Már nem ember, még nem állat
Nem épít magának házat
Földön alszik, nincs barátja
Sötét titkot őriz álma

Már nem ember, még nem állat
Elvesz mindent önmagának
Tűz előtte, tűz mögötte
Pusztul minden körülötte
Nem ismer Istent, sem embert
A soha meg nem keresztelt
Üvölt ahogy kifér a torkán
Szemében mindenki bárány

Nem ismer Istent, sem embert
A soha meg nem keresztelt
Üvölt ahogy kifér a torkán
Szemében mindenki bárány

Nem ismer Istent, sem embert
A soha meg nem keresztelt
Üvölt ahogy kifér a torkán
Szemében mindenki bárány

Nem ismer Istent, sem embert
A soha meg nem keresztelt
Üvölt ahogy kifér a torkán
Szemében mindenki bárány