Soha nem lattam még, hol kel föl a nap
Soha nem aludtam át, éjszakaimat
Hinárszalak huztak le a mélybe
Önmagam allitottam félre
Zart ajtókat nyitottam ki masnak
Nem hivtak baratnak, és nem hivtak tarsnak
A lenyugvó nap mindig mashol ért
Ezer szinével borult ram az éj

Ram zuhant minden, minden, mi nem kellett masnak
Rossz ize lett a sötét, a sötét éjszakaknak

Életemben sok mindent megpróbaltam
Külvarosok elõttem, utánam
Az egek felé kiáltottam
Rosszat soha nem akartam