Ó, már majdnem alszom, és ebbõl ébredek
Az eszmélés elsõ fokán találkozom veled
Egy régi társat látok szembejönni én
A nevet egy fejfáról olvasom

Az ablakon át, ha a csillagokra nézel
Õ is ott van köztük, valahol
Kérte az idõt, de az meg nem áll
Hitvány gyõzelmed ez, ostoba vagy, Halál!
Ostoba vagy, Halál!

Milliókat szórnak õrültségekre
Hol vannak az okos doktorok?
S ha egyszer késõbb a kislánya megkérdez
Válaszképpen mit is mondhatok?

Hogy milyen volt? Különb, mint a többi
Százszor is, és meg ezerszer is
És mennyi jót tudott volna tenni
Az Ég is csak az ilyet szereti
Az ilyet szereti

Én nem voltam ott, mikor útra keltél
Magamnak soha meg nem bocsátom
Legyen példa minden jó embernek!
Míg nem találkozunk, ezt magamban hordozom

Emlékezni egy régi jó barátra
Ha szomorú is, emlékezz velem!
Bárcsak tudnám még egyszer visszahívni!
Régi társam hiányzol. Hiányzol nekem