Ez így már nem mehet, legyen már vége!
Nem ezt ígértétek

Emberi életet sürgetõ vészjelek
Gyorsan fogynak az érvek

Bábeli zûrzavar, sok minden eltakar
Nincs már súlya a szónak

Az életünk döcög, a tettes jót röhög
Te és én fizetünk mindent

Végül is hadd mondjam el
Amiben úgy hiszel
Amitõl meghal a holnap
Az új nap sokat ígért
Vagy legalább reményt,És az egész most hol van?

Ha nem élhetek egyszerûen, szabadon, szépen
Ha most sem lehet úgy, ahogy érted és értem
Hát szakadjon szét, szakadjon,Szakadjon szét minden!
Most minden!

Hányszor meritek még, ami már megtörtént
Megtenni újra és újra?
Gõgös az arcotok, a falnak rohantok
Nektek a hatalom a minden
Milyen a fájdalom, milyen a szánalom
Arról fogalmatok sincsen
Ó, minden!