Funktasztikus
Hungária Hullámvasút
[Refrén]
Mély, mély, mély szakadék az út végén
Húz, húz, húz lefelé
Nem lassít a hullámvasút
Az élet szép, vagy kurvára csúf

[Verse 1]
Ukrán Marbi, cinkelt pakli, olcsó vacsi, sajtos hambi
Toxik taxi, random randi, ronda trampli, c’mon Barbie, uhh
Egyszer fent és egyszer lent, hullámvölgyek, fellegek
Egyre csak gyorsabb lesz a hullámvasút
Egy senki vagyok a senkik szemében
Égett a vérem, lent élek a mélyben
Az északi részen, a peremvidéken
A libernyák sámán
A kijárási tilalom idején az ugaron
Hátrafelé nyilazok a csodaszarvas hátán
A négy fal között előbb-utóbb megesz az unalom
Este nyolc után nem fertőz a járvány (Korona)
Na persze! A bejárati ajtókon piros matrica
Választani nеm könnyű karperecben
Orosz rulеtt vagy kínai vakcina (Szputnyik)
Herótom van már a kioktatástól, a hatalmi gőgtől
A gügyögő nagyitól, a kamuzó zsaruktól
Majd agygörcsöt kapok az operatív törzstől (Nyunyóka)
Polip politika, profi botanika, proli romantika, szolid tragédia
COVID pandémia, felöklel mint Lyukóbányán a bika
Eltüntettem a Halászbástyát, egy hét alatt egy lakás árát
Magamra zárom a magánzárkát, félméteres joint a varázspálcám (Huss)
Csiribí-csiribá, a csóróság kicsinál, az elit költekezik
Amikor a tündöklés után a bukás következik
Amit nem tudnak ellopni azt tönkre teszik
A mindig másokra mutogatás után
A fagyos föld a hullákra hull
Felszálló ágban a második hullám
Szakadékba száguld a hullámvasút
[Refrén]
Mély, mély, mély szakadék az út végén
Húz, húz, húz lefelé
Nem lassít a hullámvasút
Az élet szép, vagy kurvára csúf

[Verse 2]
A lesifotósok egy luxusjachton kapnak lencsevégre
A hátamon viszem fel Klein Dávidot a Mount Everest tetejére (Gyerünk)
A körzeti orvos telefonon gyógyít, panaszolom a szívpanaszomat
Az egyetlen elixír az egészségügyi miniszter szerint a tízparancsolat. (Ámen)
Fanyarország annyira szépül, hogy az ember beleszédül
Sikerült eldönteni már végül, stadion vagy mauzóleum épül?(Mindegy)
Hazug kártevők vezetőszáron vezetnek
A nemzet lábtörlője lettem, nem nagymenő gázszerelő
Nem hall, nem lát, nem pofázik, elmegyek mellette
De milyen már amikor egyszerre, fenyegetnek romák és neonácik (Abszurd)
Elviccelitek, de szinte semmi nem változott
A néhai Erdős Péter az erdélyi Demeter Szilárdba reinkarnálódott, hopp!
Elszakadt kábelek, unottan ülnek a káderek nyugodtan
Élesebb kanyarok, kilazult csavarok, már fejjel lefelé a hurokban
Cipelem a súlyt, mára divatja múlt, fogalom lett a becsület, elandalít
A megalkuvó magyar nép csak lustán lapit
Amíg szakadékba szalad a hullámvasút

[Refrén]
Mély, mély, mély szakadék az út végén
Húz, húz, húz lefelé
Nem lassít a hullámvasút
Az élet szép, vagy kurvára csúf