[1. verze: Beck Zoltán]
Felhő csorog a csészémbe reggel
Apa fogja a vállam, hogy kelj fel
És látod rohanunk Apával kéz a kézben
Úgy ahogy volt, mint a mesében
Vagy egy versben búcsúzóul egy kis beszéd
Hogy a fiú elment a csészébe
Felhőt töltve még
Az égbolt csöppent ma a poharamba
Apa nem szól, látod haragba vagyunk
A reggel így telik, kisírt szemmel
Csukok ajtót, míg bejön a reggel
Hát látod, ma így vagyunk mi apával
Én, Apa, kisírt szem...
Meg pár dal
[2. verze: Beck Zoltán]
Mintha szívből jövő kalapálás volna
Most úgy üti kezével az ajtót dalolva
Ébred a rádió és Apának
Mindegy, hogy ki mit miért, kalapálgat
Szóval a fiú most így érez iránta
Szíve egy darabját a kávé mellé kínálja