[1. verze: Beck Zoltán]
A szerelem most is
Csak pihenni tér be
Hogy meg se ágyaz
Csak díványra, plédbe
És rögtön elalszik
Felébredsz, nincsen
Nincsen, elaszol, megint
Felébredsz, nincsen

[2. verze: Beck Zoltán]
Én nem ilyennek
Akartam látni
Hogy bennem kószál
Hogy albérlő nálam
Nem hívom sehogy
De folyton becézem
Nincs közöm hozzá és
Úgy a társam

[3. verze: Beck Zoltán]
Vagy a szerelem olyan
Hogy folyton tolakszik
Azt hajtogatja
Nem vagyok a gazdája
Közben meg
Szerető akarna lenni
Nem szerelem, hanem
Annak a tárgya
[4. verze: Beck Zoltán]
Vagy a szerelem olyan, akár
Akár a tenger
Hogy csordultig van
Telve szerelemmel
Hogy sose fáradt
Hogy éjjel is ébren
Hogy amíg álmodsz
Az ő szemében
Ringunk mi ketten