[Verze1]
Csendes az éj mindenütt halvány fények
Az ablakban ülök és félek
Hogy figyel-e még valaki vagy csak én
Várj csak már csak bárcsak én is
Felnőnék még kicsin ezt kívántam
A nagyobbak egyedül amíg én kint vártam
A sorban ahol osztják az érettséget
Hogy rám mosolyoghasson az édes élet
De édes méreg csepeg már csak belénk
Édes anyánk kezét nyújtja felénk
Ha elénk tárulkozik megragadjuk-e
Nem mert szeretetünk velünk foszlik el

[Ref]
Csendes az éj csendes az éj...
És én félek

[Verze2]
Hogy felnőtt igazán soha nem leszek
Felnövendő nemzedékek le és leköröznek
A felelősség elveszett nem érdekel semmi
Ellustultam nem tudok menni és tenni
Elhagyod erődet majd elhagyod családod
Elhagyod egyetlen igaz barátod
Azt hiszed egymagad egy síkon ellátod
Mikor már túl késő végül majd belátod
Nem a pénz tett téged gazdaggá
Nem a belső érték tett gazdaggá
Csak a múltad használhattad erényként
Csak a szeretet mit kaptál gyermekként
Vissza mennék az időben mert azt már ismerem
Vissza mennék csak hogy nekem könnyebb legyen
Menekülnék ha tehetném de elszállt
Az idő ami akkor még ránk várt
Kíváncsi volt hogy mit kezdünk majd vele
De tudta ez előre el van rendelve
Lerenderelt életek leszünk mind a végére
Véget nem érve a hibás újjá születve
Mintha mi sem történt volna
Mintha mi sem történtünk volna
Ébred fel a vége után megint
Éli át újra már jobb tudása szerint
[Ref]
Csendes az éj csendes az éj...
És én félek