Itt vagy, veled én, te meg én
Gyere nézd meg
Hogy merre sodor az élet
Éltet ha nem is kéred
Gyere, nem nézlek

Belemar fenekedbe
A fekete feneketlen fantáziám
Odaér, elkap csakis ügyesen
A kezem a kezedre talál

Gyere, mondom, hogy ez nem London
Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton
Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel
Nyílnak az ajtók
És az álmod el is rajtolt

Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad
Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár odajár

Még nem értjük a végét
Nem kell, ne nézd a miértjét
Botladozni a bajban gondtalan
Ez az érték nem lehet oktalan
Veled érzek, én nem
Nézem a holnapot félkészen
Csak a pillanat van, nem szédít
Összevarr minket, megszépít

Gyere, mondom, hogy ez nem London
Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton
Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel
Nyílnak az ajtók
És az álmod el is rajtolt

Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad
Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár odajár