[„utolsó pillanatok” dalszöveg]

[1. verze: gyuris]
Amíg te szenvedtél, (Én csak végig néztem) ja
Mikor elmentél, (Akkor én is féltem) ay
Máris hideg a szél, az ajtón kimegy a tél (Tél)
A ködben lobog a cél, de benned merül a borotvaél (A borotvaél)
Lassan, lassan dobog a szív, a padlón kopog a koponyacsont
Könnyektől ázik a szembe
De a mondat végén vérben tocsog a pont
Lassan dobog a szív, a padlón kopog a koponyacsont
Könnyektől ázik a szeme
De a mondat, végén vérben tocsog a pont

[2. verze: gyuris]
Te napról napra csak erősebb vagy, én miért nem?
Pedig arra, hogy mennyire hittél bennem, emlékszem
Hogy miért mentél el szó nélkül, most sem értem
És hiába kérdem, már hiába kérdem
Te napról napra csak erősebb vagy, én miért nem?
(Én miért nem?)
Pedig arra, hogy mennyire hittél bennem, emlékszem
Hogy miért mentél el egy szó nélkül, most sem értem
Már hiába kérdem
(Ja)
[3. verze: gyuris]
Ugyanazok voltunk, és leszünk
Csak várj meg, és ígérem, hogy együtt megyünk!
Nagy levegőt veszünk, és bármit megteszünk
Mint régen is éveken át beszélgettünk, mert nekünk
Mindegy, hogy mennyi az idő
Mert tudjuk, hogy a miénk régóta lejárt
De azóta, hogy nem talállak, csak álmomban látlak
Számomra ez a világ bezárt
(Ez a világ bezárt)

[Refrén: gyuris]
Már nem dobog a szív, csak a padlón koppan a koponyacsont
Többé már nem leszek szálka a szemedben, örök vesztes, aki mindent elront
Már nem dobog a szív, csak a padlón koppan a koponyacsont
Az utolsó pillanatokban a szemed behunyod, és elszáll minden gond