Omega
Égi vándor
Néha még álmodom, bíborszínű alkonyon
Oly messze van titokzatos hazám
Vissza már nem térhetek soha talán
A város vár, s én indulok
Még néhány nap és ott vagyok
S feladva mindent közéjük állok én

Nem a Földön születtem
De ez a Föld a végzetem

Egy lány is vár, s egy éjszakán
Rémülten néz reám
Megérti majd, hiába titkolom
Hogy én egy más világhoz tartozom

Nem a Földön születtem
De ez a Föld a végzetem