[Intro: Peety]
Szűkül a tér
Szalagkorlátok
Megszűnik a plotarmor
Nincs hely
Túl nagy a szótagszám
Ismerős
Itt is voltam már
De nem mennék még ha hagynák se
Jól érzem magam itt a padkák közt
Ebben élek hogy ne laknám le
Beköltözhetnél
De nem engedem

[Verse 1: Signo]
Szétpadkázott felnik
Kinyúlt ruhák
Cipők széttaposva
Nem verni kell az asztalt
Csak puhán olyan
Féllaposra fújd fel azt a flamingót
A vízbe úgysem megyünk be
Asszem kicsit rozsdára fújt alvázvédő volt lejönni
Szép próbálkozás csak lehet késő
Nyitott szemmel csőlátással
Járok mostanában
Szedd a lábad úgyse érsz utol
Unhatod a banánt
Úgyis elcsúszol a héján ha utánam futkosol
Aztán mosolyogva néz mégis a lány hátra
A válla felett villan rád
Aztán márványba öntenéd a testét
Esetlеg aranyba faragnád
De azt se tudod mit csinálj szal felröhögsz
A szabadszájúságod is rég еlszállt aztán hogy leszel így sármos
Egy páros belépőt se tudnál ajánlani perpill
Csak egy purple haze van nálad
Legalábbis annak hazudták
És benyúlnál érte a táskádba
De bazzeg benyúlták
Hát hogy leszel így sármos
Egy páros belépőt se tudnál ajánlani perpill
Csak egy purple haze van nálad
Legalábbis annak hazudták
És benyúlnál érte a táskádba
De bazzeg benyúlták

[Verse 2: Vargas]
Hallgatag a rakpart ő se játssza már a reppert
Maga ellen folytat kirakatpert
Hévvel érvel magának pro és kontra
Nem győzhet de már hidegen hagyja a sorsa
Élni tudni kell de neki az se megy hogy akarjon
Azt se tudja ki volt nemhogy az is maradjon
Pár év kellett míg ráébredt hogy már rég nem
A koronára vágyik csak hogy eljusson az ágyig
És hogy elég lesz a Duna nem kell már a Rubicon
Rutinosan éjszakázik elmereng egy butikon
Elvétette Cupido így ő se lesz csak epigon
És ha jönne kétszázzal a körúton egy kamion
Ő ugrana mer' neki ez csak fogság mint Avignon ja
Neki ez csak fogság mint Babilon ja
Neki ez csak fogság fogság