[„SZELLEM” dalszöveg]

[Refrén: Co Lee]
Bocsi anya, szellemeket látok
Én mögöttem nem maradhat lábnyom
Félvállra veszem a kabátom de nehéz a be nem vállalt súlya amit rá nyom
Bocsi apa, köszi a kabátot
Abban teszem zsebre a világot
Abban leszek én is amíg állok
Felismer majd benne aki látott

[1. verze: Co Lee]
Megígértem, hogy nem leszek kétszínű soha most a kövek a nyakamon kb hét színű csoda, hogy még élek
Sosem ugyan oda lépek, ez para, tudom szeretnek is érte, mi marad?
A szemem mint a smaragd, tudom szereted ha szabad bármit tehеtsz, csak egy szavadba kerülök
Fogj, amikor lefеle merülök

[2. verze: Miller Dávid ]
Egy elhagyatott házban élek
Úgy emlékszem itt találkoztunk mi anno
Szemeinkben ég a tűz, ha betekintesz
Az udvarom senki másé
Egy ablaktalan házban élek, úgy emlékszem te voltál az ki a lelkem bekísérte

[3. verze: Co Lee]
Kíváncsi a szívem milyen fajta
Kíváncsi, hogy mi az ami hajtja
Keresi a szöget ami tartja
Pedig csak egy tű van a szénakazalban
Sose vagyok dühös, pedig kéne
Rád haragudni olyan mint a méreg
A szemem előtt peregnek a számok
Mondd hát, mikor jöjjön el a te országod
[Refrén: Co Lee]
Bocsi anya, szellemeket látok
Mögöttem már nem maradhat lábnyom
Félvállra veszem a kabátom de nehéz a be nem vállalt súlya amit rá nyom
Bocsi apa, köszi a kabátot
Abban teszem zsebre a világot
Abban leszek én is amíg állok
Felismer majd benne aki látott