[Első versszak]
Nehezemre esett alkalmazkodni
Az enyémek voltak a legfényesebb kerekek, mostanra már berozsdásodtak
Nem tudom, hogy érdekelne-e téged egyátalán, ha visszajönnék
Nagyon sok mindent bánok ezzel kapcsolatban
Lehúzódtam az autóval az őrtoronyhoz
Követhettem volna a félelmeimet egészen mélyre
És talán nem igazán tudom, hogy mit mondjak
De itt vagyok a kapubejáratodnál

[Kórus]
Csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez vagyok én, amint próbálkozom
Csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez vagyok én, amint próbálkozom

[Második versszak]
Azt mondták, hogy minden ketrecem mentális
Szóval kiütöttem magam, akárcsak az összes lehetőségemet
És a szavaim halálos lövedékek, amikor dühös vagyok
Nagyon sok mindent bánok ezzel kapcsolatban
Annyival előre láttam a kanyart
Hogy a kanyar egy körré vált
Lemaradtam az osztálytársaimtól, amíg itt kötöttem ki, hogy
Egy idegennek öntöm ki a szívem
De a whiskey-t nem öntöttem ki

[Kórus]
Csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez vagyok én, amint próbálkozom
Csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez vagyok én, amint próbálkozom
[Utókórus]
De legalább próbálkozom...

[Átvezetés]
Nehéz egy buliban lenni, amikor úgy érzem magam, mint egy nyílt seb
Nehéz bárhol lenni az ilyen napokon, amikor minden amit akarok, te vagy
Te egy visszapillantás vagy a filmszalagon az egytlen mozivásznon a városomban

[Kórus]
És csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez vagyok én, amint próbálkozom
Csak azt akartam, hogy tudd, hogy ez vagyok én, amint próbálkozom

[Záró rész]
Legalább próbálkozom