[1. Verze]
Néha felébredek és hallak a csenden keresztül
Hagyod, hogy a büszkeséged elrejtse szépséged és kedvességed
Olyan gyorsan ítélkeztél hibából, azt hitted jobban ismertél
Olyan gyorsan öltél örökre

[Kórus]
Szalagcímként olvastál
Annyi oka van, hogy már nem vagy az enyém
Talán ha több időt szántál volna rám
Még mindig én lennék az, akivel esténként beszélni szeretnél, oh
Ha bejutottál volna a fejembe
Nem féltél volna attól amit ott találsz
Oh, szalagcímként olvastál
Ez az oka annak, hogy már nem vagy az enyém többé

[2. Verze]
A nyarat tanulással töltötted
Amíg én álmok után futottam, amik megvárakoztattak minket
Soha nem mondtad nekem, azt hogy "soha"
Az hiszem, sosеm gondoltam, hogy miénk lesz a legrövidebb "örökké"
Az hittеm menni fog, de nem tudlak elfelejteni

[Kórus]
Szalagcímként olvastál
Annyi oka van, hogy már nem vagy az enyém
Talán ha több időt szántál volna rám
Még mindig én lennék az, akivel esténként beszélni szeretnél, oh
Ha bejutottál volna a fejembe
Nem féltél volna attól mit találsz ott
Oh, szalagcímként olvastál
Ez az oka annak, hogy már nem vagy az enyém többé
[Utókórus]
Szalagcímként olvastál
Szalagcímként olvastál

[Kivezetés]
Néha felébredek és azt kívánom, bár mellettem lennél