[Verze 1]
Rideg tekinteted, mely elvesztette érzelmeit
Repedezett ajkaid
És a kezed, amelyet épphogy fogok
Azt kéred, hogy engedjelek el téged

[Elő-refrén]
Mert lehetetlen a szakítást megakadályozni, ha az már elkezdődött
Még nem akarom azt hallani “Vigyázz magadra, légy boldog”
Szóval, kérlek, ne mondd azt nekem, hogy
“Menj el”

[Refrén]
Ha adnál egy pеrcet, akkor mindent megpróbálok, amit csak tudok
Hogy lеnyeld a szavakat, amiket mondani akartál

[Utó-refrén]
Még mindig megvan az őszinte érzésem, amit még át kell adnom neked
Jobban fogok próbálkozni, hogy kitöröld annak a gondolatát
Miszerint véget vetsz nekünk

[Verze 2]
Az arckifejezésed megdermedt, más, mint régen volt
És a hangod kimerültnek hangzik
Megpróbálsz megszabadulni tőlem
Én, aki már azért küzdök, hogy reménykedjek
[Elő-refrén]
Mert a szavakat nem vonhatod vissza, ha egyszer már kiejtetted őket
Még nem akarom azt hallani “Vigyázz magadra, légy boldog”
Szóval, kérlek, ne mondd azt nekem, hogy
“Menj el”

[Refrén]
Ha adnál egy percet, akkor mindent megpróbálok, amit csak tudok
Hogy lenyeld a szavakat, amiket mondani akartál

[Bridge]
Mielőtt a fejedben lejátszódik a forgatókönyv
Kérlek, csupán még egy esélyt adj nekem
Ez mind, amire szükségem van
Szóval, kérlek, ne mondd azt nekem, hogy
“Vessünk véget ennek”

[Refrén]
Ha adnál egy percet, akkor mindent megpróbálok, amit csak tudok
Hogy lenyeld a szavakat, amiket mondani akartál

[Utó-refrén]
Még mindig megvan az őszinte érzésem, amit még át kell adnom neked
Jobban fogok próbálkozni, hogy kitöröld annak a gondolatát
Miszerint véget vetsz nekünk