[Verze 1]
Tehát itt a vége
A könnyek egyértelműen a szemedbe gyűltek
És az ajkad búcsút mond
Szóval itt a vége
Azt mondod, hogy vége van
Mi mást tehetnék itt, minthogy bólogatok?

[Elő-refrén]
Igazából nem értem
A szavakat, amiket most mondasz
A "sosem voltam boldog" szavakat, amiket kimondtál
Mert nekem megmaradtak az emlékezetemben;
A tekinteted, amiben nem volt hazugság
És a mosolyod, ami ragyogóbb volt, mint bárki másé

[Refrén]
Kérlek, gondolj rám mégegyszer
Kérlek, mosolyogj rám újra
Kérlek, szaladj felém és ölelj meg!
Még ha úgy döntesz is, hogy еlhagysz
Kérlek, soha ne felеjtsd el ezt
Ha az, ami köztünk volt nem az volt…
Akkor mégis mi a, mi a szerelem?

[Verze 2]
Igazából nem értem
Mert én még mindig emlékszem az első találkozásunkra
Te nem?
Annak a napnak a helyszínére és illatáta
A ruháinkra, a zavarjnkea, mindenre
Mert az emlékek olyan élénkek, mintha csak tegnap történt volna az egész
[Refrén]
Kérlek, gondoj rám mégegyszer
Kérlek, mosolyogj rám újra
Kérlek, szaladj felém és ölelj meg!
Még ha úgy döntesz is, hogy elhagysz
Kérlek, soha ne felejtsd el ezt
Ha az, ami köztünk volt nem az volt…
Akkor mégis mi a, mi a szerelem?