Perpatvarban van a bal pitvar - a jobb pitvarral
A hold udvar. - Dudva az éhes dúvadnak! Elkeserítő
Megszomorodtam. Megfélemlít minket a vadon?
Csak az nem fél, aki nincs szabadon! Nem fájhat eléggé
Hagyd akarom! Lüktessen a vénádban alakom

Két szó, mi ha katatón, nem vész el. ’Minden elmúlik ’
A nemlétet felfogni hiába, ha nem érted: - foszló árnyékok az erkélyen. – csak skicc vagy snitt
És priccelsz szét. Nincs miben hinni? Csak vicceltél?
- Jobb így. A pokolban nincs nevetés: körömhajtogatás, bőr tépegetés

Most két fa faun ott est-éj JEL. Most a szív faragott testékSZER Ösztön-láz, kapukód emlékKEL, Színes ház darabot megnézel. Lélek vár éjFélelemben. Nincs már, aki fent fél a lombon. Tisztán engedtél el engem, Félálom, szállj el galambom!

Sebzetten szép ez a világ most. Árnyékkal hozzuk a világost. Csepp szemcsepp, csillan a csalános. Villámlik, ébred a családod! Innen már nincs, ami szemétbe. Vágtázik, szellem a szemébe. Igazság? Nincsen bevésve. Az igazság nem lesz lekésve

A lomb, a fák, acél azáliák, hogy büszkeség
Helyett repülj tovább. A lomb, a fák… a cél