Pogány Induló
Gyönyör
[„Gyönyör” dalszöveg]

[Intro]
Ay, ay, ay

[Refrén]
Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel
Egyszer hazatérnék, de megölelnélek
Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek
Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem
Ezér' hagyatékért engem követnének
De ha marad értéke a rögeszmének

[Verze]
Vajon mit mondana anya, hogyha egy marék étel
Lenne a kezembe amikor a szar épp ér el
És nem kellene baszakodniuk a mértékkel
Aki itt van velem odaadom neki amit kaphat
De ha marad az igazság akkor alig vannak
Mеr' ha megszólalok teret adok a visszhangnak
Vajon mit mondana anya, hogyha a gyеrek félne
Most épp szenved a brigádjába' a szemed fénye
Lassan eszegetnek meg a gerinctelen férgek
Aki féreg jöjjön közelebb, neki is helyet kérek
Megtanultam gyerekkoromban a telep méreg
Te leszel a test, én pedig hogyha leszek lélek
Vajon mit mondana anya, hogyha itt az aki lenne
Felemelne a szarból és szépen hazacipelne
És megalkotnánk a világunkat valamilyenre
Amig itt vagyok anya, addig a távolból kövess kérlek
Úgy megölelnélek
De én felhúzom a cipőm, hogy elmenjek és visszahozzam a köteg pénzem
[Refrén]
Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel
Egyszer hazatérnék, de megölelnélek
Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek
Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem
Ezér' hagyatékért engem követnének
De ha marad értéke a rögeszmének