Üveg arcok, üveg arcok
Néznek rám
Mind egyformák
Tekintetük néma és üres
A hétköznapok meggyilkolták

Az élet

Kitaszítva, kitaszítva
Megjelölve élek én
Körülöttem korlát
Most már nem engedem
Hogy elvegyék

Az élet

Megöl
De mégis erőt ad
Ha nekem így jó
Ha nekem ez kell

Az érzések közül csak egy marad
100% gyűlölet