BONES
Kietlen szürkeség
[zenei intro]

A fehérlő nap megsárgult könnye
A múltam aggatja a rozsdás szögre
Tajtékzó démonok táncolnak körbe
Egy kietlen völgybe' rekedtem örökre

Keserjés füstfelhőben holtan
A fekélyes bőröm alatt ott van
Valaki, hiába szóltam, hogy
Kérlek segíts, mert geci nagy gond van

Éjjel zokogtam
A kurva padlóra rogytam
De a drogok előtt is pont ilyen voltam
Szétbaszott szarként gyötrődve, mondd hol van

A boldogság amit ígértek
A válasz elől mindig kitértek
Egy üres lap, mit a füzetből kitéptek
A sorskönyvben, hisz halálra ítéltek

Kietlen szürkeség a menhelyem
Hazugság volt színekkel festenem
Senki nem tudja, mi zajlik le bennem
Hogy kinn felébrednem és kinn lélegeznem
Az elfojtott könnyeim kifakadnak
A magány, az üresség mind itt maradnak
Bárhova megyek, kísérnek engem
A remény elhunyt az ígéretekben

A némaság hangjával őrjít meg csendben
A szétbaszott lelkem, a szétbaszott lelkem
Annyit kéne még megtennem
Elegem volt, búcsúzom, én mentem...

[pisztolydörrenés]
[éles zenei váltás]