Kerekasztal körül villanyszékek
Mindegyikben te ülsz, lázuk eléget
Fémes robotkezek ragadnak nyakon
Tudod, hogy nincs kegyelem, nincs irgalom

Kirázza tested félelem láza
És mint a máglyán, fetrengsz az ágyban
Forró csók tömje be üvöltő szádat
Vigyázzon az asszony, öl a vágyad

Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború
Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború

Álomban áldozol éj bálványanak
Éj mögött hadak talpig vasban állnak
Távolban gyújtogat pusztító őrület
Nem sejted, ki lesz még veled vagy ellened

Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború
Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború
Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború
Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború
Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború
Mint sötétben megőrült vaku
Szemünkbe néz a háború