Néha még a múltba ránt egy régi kép
Várok rád a Jégbüfében
A kóládat már rég kikértem, édesem
Te késel rémesen
Én meg rágódom egy olcsó krémesen
Egyikünkhöz sem mehettünk akkor még
Egy kopott mozi erkélyén
A félhomályban kaptalak meg én
Bár nem is ez volt a cél
Csak a gátlásokat elfújta a szél

Kár, hogy kinőttünk a tegnapokból
Bár meglehet, hogy furcsa lenne
Már ennyi év után

A tízforintos fagylalt mindig jól esett
(tízforintos fagylalt)
Csal elázott a tölcsér alja, így az ember kézből nyalta végül hát
A lágy vaníliát
(a zöld pisztáciát)
Még most is érzem a karamell illatát
A parkba jártunk rózsát lopni éjszaka
(de elkapott a parkőr)
És legombolt a főkertész, el is ment az összes zsebpénz rá
Még mozira sem maradt
(mozira sem maradt)
Mégis visszasírom a boldog napokat
Kár, hogy kinőttünk a tegnapokból
Bár meglehet, hogy furcsa lenne
Már ennyi év után

De két szememben még most is ott a tűz, mely
Ugyanúgy érted ég
(ugyanúgy érted ég)
A régi évekből megmaradt a lángolás
Csak az élet lett kicsit más
Ha visszakapnám még egyszer a múlt időt
Újra élnék minden percet, fáj kicsit, hogy
Múltba vesztek napjaink
Régi álmaink, baby
Jobb most, tudom, de mégsem elég
A grundokon már szupermarket épült rég
(változik az élet)
És nem ülnek már gördeszkán a srácok a bérház udvarán
Valahol nyolc után
(valahol nyolc után)
Már a házmester sem ismer ma rám

Kár, hogy kinőttünk a tegnapokból
Bár meglehet, hogy furcsa lenne
Már ennyi év után

Kár, hogy kinőttünk a tegnapokból
Bár meglehet, hogy furcsa lenne
Már ennyi év után
(Ennyi év után)
Kár, hogy kinőttünk a tegnapokból
Bár meglehet, hogy furcsa lenne
Már ennyi év után

Kár, hogy kinőttünk a tegnapokból
Bár meglehet, hogy furcsa lenne
Már ennyi év után