VÍZ

[„VÍZ” ft. Beton.Hofi & Fiatal Veterán dalszöveg]

[1. verze: Beton.Hofi]
Emezek fociznak a studióban, nem tudok így írni
Van bennem egy gyilkos, akit nem tudok kinyírni
Ötkor vége van az életemnek, hatra jön a Beatrick
Folyosó az élet, minden ajtó egybenyílik
Józsefváros tanította a lehetetlent várni
Az utca tanított meg ehetetlent rágni
Ilyen vagyok, a telhetetlen Ádi
Nekem soha nem derogált a kedvetekbe' járni
Apád már a huszadikat issza bent a sötétben
Benne a vadász lelke minden egyes sörétben
Kiönti a dühét rátok, de baszd meg a sörét nem
Mégis legendaként köszöntik a Közértben
Mesél a kerület a lakókról kettesével
Az esélyegyenlőséget nehéz bírni vesével
Otthon a gyereknek már nem elég egy mese
Minden lemezemet újra kéri tőletek egyesével

[2. verze: Fiatal Veterán]
Ye, ah
Vigyázz a kicsivel, akit kutyaként láttál felnőni
Az ember Istent is mert ölni (Szentlélek)
Az éhség a szívemhez, a düh a gyomromhoz beszél
Vedd fel a legszebb ruhádat, drágám
Ne félj, bátran viselem a tüzet
És harcolok a széllel
Csak egyszer van az életben, hogy szeretve vagy ilyen vérrel
Hódolj be
Arany, pedig bórból lett, hazudott, lopott, drogot vett
Fegyvert kapott, de jogot nem
Túl fiatal voltam ahhoz, lefordítsam a könnyeimet
Túl öreg vagyok csukott szemmel ölelni meg
A szerelem vak, az emlékeim fuldokolnak az italban
Sok a neheztelés az ereimben
Az éjszaka megrontott, belevittek
Mindent a pirosra
Mindennap Paracetamol, ezer milligramm
Mindennap illatos a tabacco, vanília
Nem sikerült kinyírnia engem ennek a rongyos életnek
Miközbe' baszom a szemébe nézek, ne tévedj el
Nem hiszem senki szavát
Hosszú csók, szép álmokat, jó éjszakát