Az egyenes út, mindig a legnehezebb
Én tudom mert azon járok és soha nem kertelek
Nem felejtek, jobb ha számolsz vele
Átölelem az ütemet egyből eggyé válok vele
Szegények zenéje, tiszta forrásból
Egy leszakadt vezeték a villanypóznáról
Nem menekülhetem ezért születtem
A becsületem az ami felbecsülhetetlen

A tömegnevelés nem tömegnövelés
Némi küldetéstudat, keresztutak
Csörrenek a láncszemek az izmaim görcsben
Kitagadott angyalok vezetik a kezemet írás közben
Írás közben átlátni a betonon
Szívritmuszavar dülöngél a metronóm
Írás közben sírom el magam
Mondd a hazug világ ellen meddig bírom egymagam?
A tintám keveredik az utca porával
Széttép az idő rozsdásodó vasfogával
Begyullad a púpozott hamutál
A redőny lyukain átpréselődő hajnali napsugár
Az arcom simogatja, percekig bólogatok
Mint egy katatón, pszichopata
Kulccsal összekaristolt autóbuszüvegen át
Bezárt üzletekben is isteni üzenetet lát
Óriásplakát, ellopom a mosolyát
Sorházak súgják az emberek ostobák
Két megálló között az életem lepereg
Mérföldkövek és csatornafedelek
Az egyenes út, mindig a legnehezebb
Én tudom mert azon járok és soha nem kertelek
Nem felejtek, jobb ha számolsz vele
Átölelem az ütemet egyből eggyé válok vele
Szegények zenéje, tiszta forrásból
Egy leszakadt vezeték a villanypóznáról
Nem menekülhetem ezért születtem
A becsületem az ami felbecsülhetetlen

"Kossuth díjas Sztahanovista köszönti Rákos elvtársat! A haza legnagyobb fiát, édesapánkat!"

A klipjeimben én rappelek nem színészek nem csajok
Helyettem, a soraim megélem vigyázat nem csalok
Ócska körhintában ki a rossz ki a jó
"Tengeren innen, tengeren túl" a karrierem papírhajó
Repít a hintaló, fekete tulipán
A magyar zeneipar felfújható gumivár
Minden szó rólad és rólam szól
Múzsám a szivárványszínű, olajfolt
Hiszen sokan vannak akik igaz Funkon nőnek fel
Velük szemben alázattal, felelősséggel
Állok a színpadon, elmondtam ezerszer
Ez nehéz kenyér a szöveg kétélű fegyver
Nem csal a szimatom, vitatom az irányt
Egy olyan bástya vagyok aki üti a királyt
Ámultok a kollégák tündérmeséjén
Én örök értéket őrzök a kultúra mezsgyéjén
Az egyenes út, mindig a legnehezebb
Én tudom mert azon járok és soha nem kertelek
Nem felejtek, jobb ha számolsz vele
Átölelem az ütemet egyből eggyé válok vele
Szegények zenéje, tiszta forrásból
Egy leszakadt vezeték a villanypóznáról
Nem menekülhetem ezért születtem
A becsületem az ami felbecsülhetetlen

Yeah, Funktasztikus, Tartsd Lent. És tartsd jól észben hogy bennem soha nem csalódhatsz, ez a felbecsülhetetlen